Hogyan tisztítsuk az akváriumot

Fertőtlenítés és vízkezelés otthon

Akvárium tisztítás és fertőtlenítés

Az akváriumok tisztítása és fertőtlenítése azért fontos, hogy a bennük élő kisállatok egészségét biztosítsuk. A fertőtlenítés és tisztítás többféle módszerrel végezhető. A fertőtlenítő szer alkalmazása megbízható és hatékony módszer, a házi praktikák azonban lényegesen olcsóbb megoldást jelentenek.

UV-fertőtlenítés

Az UV lámpák alkalmazása természetbarát és biztonságos eljárás. Segítségével nem csak a baktériumok pusztíthatók el, de az algásodás is megelőzhető. Az UV lámpa naponta alkalmazható, a halak életvitelélt és egészségét nem befolyásolja negatívan.

A klór-dioxid alkalmazásának is több előnye van, a megfelelő enyhe keverékben alkalmazva még az élőlényeket sem kell kivenni.

Mikor kell fertőtleníteni az akváriumot?

Ha bármilyen betegség érte a halakat, gyógyulásukat követően is kötelezően ajánlotta teljes fertőtlenítés elvégzése. Ilyenkor az akvárium alján lévő homokot cseréljük vagy főzéssel fertőtlenítsük. Ne felejtsük el, hogy a homok biztonságos fertőtlenítéséhez legalább fél órán keresztül kell hőkezelni.

Rendszeres tisztítás

Az akvárium házi kedvenceink élettere, tehát tisztán kell tartani ahhoz, hogy biztosíthassuk egészségüket. A vízben keveredik a halak ürüléke a beszórt eledellel, tehát a baktériumok és mikroorganizmusok számára olyan táptalaj, melyet csíramentesíteni kell.

Az akvárium üvegfalának rendszeres tisztítása a tulajdonos érdeke is, hiszen így gyönyörködhet zavartalanul kiskedvenceiben.

Heti akváriumkarbantartás

Hetente legalább egyszer el kell végezni az alábbi műveleteket:

• a levegőztető és vízszűrő rendszer tisztítása
• növényzet gondozása
• üvegfelületek mechanikus tisztítása
• homok állapotának ellenőrzése
• részleges vízcsere.

Milyen módszerrel fertőtlenítsük az akváriumot?

Az akváriumtisztító módszer kiválasztása a halak típusától, illetve az élőlények fajtájától függ. A drágább fertőtlenítő szerek alkalmazása ritkább időközönként szükséges, az olcsóbb és egyszerűbb tisztítási eljárásokat azonban érdemes gyakran alkalmazni.

Talajból felvehető víz mennyisége

Hasznosvíz és holtvíz

Öntöző víz kezelése

A növények a vízszükségletüket többnyire a talajból veszik fel. A talajban levő vízkészlet a talajra hullott csapadékból, az öntözővízből és a talajvízből származik. Kultúrnövényeink gyökereikkel különböző mélybe hatolnak, így különböző vastagságú talajrétegek víztartalmát hasznosítják. A gyökerek mélyre hatolásának akadályai is lehetnek. Ilyen akadály például, ha száraz talajréteg ékelődik a csapadéktól vagy öntözővíztől átnedvesedett felső és alsó talajszint közé. Ez a jelenség igen nagy fontosságú. Népiesen ezt úgy fejezzük ki, hogy a talajban „nem ér össze az alsó és felső nedvesség”. Ez az állapot száraz ősz és tél után alakul ki. Ebben az esetben a tavaszi és kora nyári öntözésnek nagyon nagy szerepe van az egyébként mély termőrétegű talajok esetében is.

A talaj kisebb hézagjaiban, a talajmorzsák felületén és belsejében levő maximális vízmennyiséget nevezzük vízkapacitásnak.

A talajok vízkapacitásnyi víztartalma a növények vízfelhasználása szerint:

• holtvízből és
• hasznos vízből áll.

A holtvíz

A holtvíz az a víztartalom, amely a növények számára hozzáférhetetlen. Ennek megfelelően a növények a holtvíz mennyiségével csökkentett vízkapacitásnyi vízmennyiséget tudják felhasználni. Ha tehát a talajok vízkapacitásának értékéből levonjuk a holtvíz értékét, a talaj hasznosvíz-készletét kapjuk.

Hasznos öntözővíz

A hasznos vizet a növények felveszik és csak ezt tudják hasznosítani. A hasznos vizet a növények a gyökérzetük szívóerejével képesek felvenni. A szántóföldi növények szívóereje általában 8-24 atmoszféra, de egyes szárazságtűrő növények szívóereje 50 atmoszféra. Ahogyan csökken a talaj víztartalma, a növényeknek egyre nagyobb szívóerőt kell kifejteniük azokkal az erőkkel szemben, amelyek a talajban a vizet igyekeznek visszatartani. Ha a talaj nedvességtartalma a holtvíztartalomig csökken, tehát a hasznos vízkészlet elfogy, akkor a növény elhervad.

A vízkezelés lényege, hogy a megfelelő mennyiségű víz a növények számára mindenkor rendelkezésre álljon.