Kertrendezés és gabionok

Öntözés, kerítés, vízcsapok és utacska

Gabion kerti lépcső

A kert rendbetétele rendkívül hosszadalmas és szakértelmet igénylő feladat, melyhez megfelelő minőségű öntözővízre is szükség van. A természetesség hatását keltik a gabionok, melyek nem csak kerítés, de kerti tó, vízesés vagy szökőkút létesítésére is alkalmazzák. A kertrendezés első lépése azonban mindig a föld fertőtlenítése, füvesítése és a kerti utacska kialakítása.

A föld fertőtlenítése

Tavasszal az első kerti teendő a kert egészségének megállapítása. Ilyenkor érdemes átmozgatni a földtakarót és meglevegőztetni a felső rétegeket. Elsősorban összegereblyézzük és elszállítjuk a növényi maradványokat, ezután eldöntjük, hogy szükség van-e gyomirtózásra, fertőtlenítésre. A nagyon elhanyagolt, dudvás pázsit rendbetétele nehezebb feladat lehet, mint egy teljesen új gyepszőnyeg nevelése.

 A kerti pázsit gondozásának lépései

• Ássuk fel a kertet
• gyomirtóval kezeljük a földterületet
• trágyázzunk, frissítsük a földet
• döngöljük le
• vessük el a fűmagot
• locsoljunk bőven, tiszta vizet használva, gyakran.

Kerti díszítések

A kertek nem lehetnek meg utacskák nélkül, ezek kialakításához használhatunk díszkavicsot. A díszkavicsot csak akkor helyezzük geotextilre, ha olyan díszjárdát alakítunk ki, mely pusztán dekorációs funkciót tölt be. Amennyiben használni is szeretnénk az utacskát, akkor az alsó rétegeket döngölt kavicsból alakítsuk ki, az nem engedi, hogy felverje a gaz.

Gabionok

A gabion egy acélhálóból, rácsból készült konstrukció, lényegében láda, melyet feltölthetünk színes kövekkel és kavicsokkal. A díszítés lényege, hogy a hálóból vagy rácsozatból változatos formákat alakíthatunk ki. Gyakran alkalmazzák a gabiont kerítésként, de remek oszlopokat és vízeséseket is készíthetünk a segítségükkel.

A gabion elkészítésének egyszerű lépései:

• formára és méretre hajtogatjuk az acélhálót vagy acélrácsot (a konstrukció méretétől függ, hogy melyikre van szükség)
• szükség esetén elhelyezzük a merevítést
• beépítjük a vízcsapot, vízvezetéket, szökőkút szivattyút
• feltöltjük színes kavicsokkal, kővel.

Öntözés

Az öntözésre már a kertrendezés korai szakaszában gondolni kell. Lehetőség szerint alakítsunk ki öntözőrendszert, a megfelelő víztelenítő csapokkal, így fáradság nélkül öntözhetjük, a rendkívül vízigényes pázsitot.

Talajból felvehető víz mennyisége

Hasznosvíz és holtvíz

Öntöző víz kezelése

A növények a vízszükségletüket többnyire a talajból veszik fel. A talajban levő vízkészlet a talajra hullott csapadékból, az öntözővízből és a talajvízből származik. Kultúrnövényeink gyökereikkel különböző mélybe hatolnak, így különböző vastagságú talajrétegek víztartalmát hasznosítják. A gyökerek mélyre hatolásának akadályai is lehetnek. Ilyen akadály például, ha száraz talajréteg ékelődik a csapadéktól vagy öntözővíztől átnedvesedett felső és alsó talajszint közé. Ez a jelenség igen nagy fontosságú. Népiesen ezt úgy fejezzük ki, hogy a talajban „nem ér össze az alsó és felső nedvesség”. Ez az állapot száraz ősz és tél után alakul ki. Ebben az esetben a tavaszi és kora nyári öntözésnek nagyon nagy szerepe van az egyébként mély termőrétegű talajok esetében is.

A talaj kisebb hézagjaiban, a talajmorzsák felületén és belsejében levő maximális vízmennyiséget nevezzük vízkapacitásnak.

A talajok vízkapacitásnyi víztartalma a növények vízfelhasználása szerint:

• holtvízből és
• hasznos vízből áll.

A holtvíz

A holtvíz az a víztartalom, amely a növények számára hozzáférhetetlen. Ennek megfelelően a növények a holtvíz mennyiségével csökkentett vízkapacitásnyi vízmennyiséget tudják felhasználni. Ha tehát a talajok vízkapacitásának értékéből levonjuk a holtvíz értékét, a talaj hasznosvíz-készletét kapjuk.

Hasznos öntözővíz

A hasznos vizet a növények felveszik és csak ezt tudják hasznosítani. A hasznos vizet a növények a gyökérzetük szívóerejével képesek felvenni. A szántóföldi növények szívóereje általában 8-24 atmoszféra, de egyes szárazságtűrő növények szívóereje 50 atmoszféra. Ahogyan csökken a talaj víztartalma, a növényeknek egyre nagyobb szívóerőt kell kifejteniük azokkal az erőkkel szemben, amelyek a talajban a vizet igyekeznek visszatartani. Ha a talaj nedvességtartalma a holtvíztartalomig csökken, tehát a hasznos vízkészlet elfogy, akkor a növény elhervad.

A vízkezelés lényege, hogy a megfelelő mennyiségű víz a növények számára mindenkor rendelkezésre álljon.